Kedves Honlap Látogatók!

 

Ma temetjük Kovács István, leányvári tagtársunkat.

 

A Dorogi Ipartestület tagsága, és a környék vállalkozói nevében Szűcs György elnök az alábbi megemlékezéssel búcsúzik Kovács Istvántól. 

 

Kedves gyászoló család, barátok, ismerősök iparos társak!

 

 

Fájó szívvel álluk itt Leányváron barátunk, ismerősünk, iparos társunk Kovács István szobafestő mázoló mester ravatalánál. A Dorogi Ipartestület, és magam nevében engem ért az a megtisztelő felkérés, hogy ipartestületünk tagját, Kovács Istvánt búcsúztassuk elhunyta alkalmából, mielőtt utolsó földi útjára elkísérjük.

 

Kovács István 66 évesen ezen rövid idő alatt is teljes értékű életet élt Munkájával nyomot hagyott környezete, lakótelepülése, és szakmája történetében.

 

Általános iskolája elvégzése után az esztergomi Szt. István Gimnáziumban érettségizett 1970-es évek elején, a környék egyik legnagyobb hírű középiskolájában.

 

Ezt követően kezdte el tanulni az általa választott, és élete végéig nagy szakértelemmel, és hozzáértéssel végzett szakmáját, a szobafestés, mázoló, és tapétázó szakmát. Mestere Cseszla Ferenc mester volt, akitől nem csak a szakmát szerette meg, hanem annak gyakorlásának módját, a kisipari életformát is.

 

1978 augusztusában váltotta ki kisipari vállalkozói engedélyét, és az óta sem hagyta el szakmáját.

 

Ettől a naptól kezdve a mai napig tagja a Dorogi Ipartestületnek (a volt KIOSZ alapszervezetének)

 

Munkájával egyaránt szolgálta a lakosságot, ennek eredményeként szépültek meg, Leányvár, Piliscsév, Kesztölc, Dorog, és még számtalan település lakóházai. De az Aranyecset ’94 Kft-nek munkatársaival, szakmunkás tanulóival együtt fő terülte volt a települések iskolái, óvodái, önkormányzatai is. A 41 éves kisipari működésnek főbb állomásai következők voltak:

 

A négy évtized alatt egyre bővítette tevékenységi körét a szobafestést, mázolást, végző egyéni vállalkozóból lassan alkalmazottakkal, szakmunkástanulókkal, alvállalkozókkal dolgozó komplett építőipari kivitelező munkát vállaló BT-vé családi vállalkozóvá fejlődött.

 

Cége munkájára mindvégig jellemző volt a magas színvonalú szakmai munka, a megbízható vállalási határidő betartása, és a megfizethető kivitelezői díj. Ez a három feltétel volt régen is, ma is, és lesz a jövőben is egy kisiparos, kisvállalkozónak a jellemzője, ha sikeres akar lenni a kontárok, a műkedvelő ipartűzőkkel, a nagyvállalkozásokkal folytatott versenyben.

 

Az évek alatt áltagosan 15-20 fő alkalmazottal működött, de volt, hogy még ezt is meghaladta a létszám. A szakma továbbvitelének segítése során, mintegy 40 fő szakmunkástanuló nevelkedett cégében szerzett biztos munkát, megélhetést biztosító szaktudást.

 

Munkájának elismerését az iparos közösségünk az IPOSZ, ipartestületünk javaslatára folyamatosan biztosította

2008-ban Ezüstkoszorús Mester címmel tüntették ki

2016-ban Aranykoszorús Mester címmel tüntették ki

2018-ban pedig 40 éves jubileuma alkalmával Aranygyűrű kitüntetésben részesült

 

Szakmai munkája mellett részt vett Leányvár közösségéért folytatott munkában. Három cikluson keresztül testületi tagként, alpolgármesterként végezte a választók bizalmából a településfejlesztési munkáját.

 

Bár nem volt született leányvári, de szívében, és lelkében annak érezte magát.

 

Emberi, és szakmai munkájában mi az ipartestületnél azt tartjuk a legértékesebbnek, hogy össze tudta egyeztetni munkájában a családdal való törődést, vállalkozásának, és személyének közösségben való tartozását – az ipartestülethez, a Vállalkozók Egyesületéhez – valamit a lakóközössége fejlesztésének együttes képviseletét.

 

Munkájával belépett abba a leányvári iparosok sorába, mint pld. Gráz Henrik, Schmidt Ferenc, stb. akik munkájának nyomát ma is magán viseli Leányvár.

 

Munkájával ó lenne, ha példaként állna azok előtt, akik szintén az elmúlt évtizedek alatt kezdték el vállalkozói tevékenységüket, és az eddigi eredményeik mellett most már tudnának időt szakítani arra, hogy bekapcsolódjanak a vállalkozói munkaadói érdekképviselet munkájában a Dorogi Ipartestületbe, és mint erős leányvári gazdasági csoport Leányvár fejlesztésének közös munkájába. Ezt a munkát képviselte folytatta Kovács István

 

Búcsúzik családja: felesége, fia, leánya, unokája, sógora, sógornője, rokonai ők büszkék lehetnek Kovács Istvánra, a férjre, apára, nagyapára.

 

Fájó szívvel búcsúzunk mi is tagtársaid, iparos társaid, ismerőseid.

 

 

Nyugodjál Békében