Kedves Vállalkozó Társaink!

A Dorogi Ipartestület 2018-ban ünnepelte az 1923-ban történt megalakulásának 95 éves évfordulóját. Ebben a könyvben emléket állítottunk mindazon iparos, kereskedő társainknak, akik az alapítás óta munkálkodtak térségünk gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításán, és a történelem viharában sikerült róluk megőrizni a munkájukat, személyüket, alkalmazottaikat, és családjaikat bemutató dokumentumokat.

A mű elkészült, bemutattuk, terjesztésre került. Célunk az volt, hogy a mai magyar gazdaság, társadalom is széles körben megismerje munkájukat a múltban, amit a jelenben végeztek és reményeink szerint a jövőben is végezni fognak.

Célunk megvalósulásának egyik bizonyítéka a COMITATUS Társadalomkutató Egyesület tudományos folyóiratának 2018. nyári számában a XXVIII. évfolyam 229. számában megjelent. Hagyományok és innovációk a Dorogi Ipartestületben c. cikk Tölgyesi Józsefnek, a Kodolányi János Főiskola docensének a Magyar Tudományos Akadémia VEAB Neveléstörténeti munkabizottságának tagja tollából.

Kérjük, olvassák figyelemmel a méltató értékelést. 

Dorog, 2018.10.19.

                                                                                             Üdvözlettel:

                                                                                             Szűcs György

                                                                                             Elnök

Hagyományok és innovációk a Dorogi Ipartestületben

Nemzetközi, és nagyon hangsúlyosan hazai gazdasági, közgazdasági és oktatáspolitikai törekvés, hogy gyorsan változó, folytonos átalakulás közepette működő uniós országokban a termelő és szolgáltató ágazatokban biztosítani lehessen a szakképzett munkaerőt annak ellenére, hogy a robotizációs átrendezte az ipar termelési technológiáját.

Magyarország az utóbbi években – számos törvény, kormányzati, oktatáspolitikai rendelet, ajánlás alapján -, megértve a munkaerő-piaci anomáliákból (is) adódó problémákat és a változtatások szükségességét, nagy erőfeszítéseket tett/tesz azért, hogy – amennyiben lehetséges -, a hazai népességből ne csak pótolja, hanem n9velje is a szakmunkások számát. Ennek többek között feltétele a képző intézmények optimális felszereltsége, az oktatók kiválósága, a képzés minősége, és nem kevésbé: a szakmai karrier olyan előrevetítése, amely anyagi vonatkozásban is biztosíthatja majd az ifjú, leendő szakmunkásoknak a személyes egzisztenciát, a komfortos életmódot, s az iparban és a szolgáltatásban több évszázadra visszavezethető szakmai-kollegiális közösségi együttműködést, az elvégzett munka társadalmi hatékonyságát.

Ezért is figyelemre méltó, hogy a jól iparosodott Pilis-Vértes-Gerecse hegységek által lefedett földrajzi térségben működő nagy múltú, jelentős hagyományokkal rendelkező Dorogi Ipartestület nem csak a korábbi évtizedeiben, hanem napjainkban is egyike azoknak, amely nem csak regisztráló és segítő munkájával, hanem innováció-ösztönzésével, a szakmunkásképzésben történő feladatvállalásaival nem csak kiemelkedő szakmai sikereket tud felmutatni, hanem – vezető személyiségei által is – hatása van az országos testület működésére.

Az 1923-as alapítása óta bár – a kényszerű társadalmi változások miatt – különböző megnevezésekkel többször is átalakult -, célja mindig az volt, hogy a helyi és a környékbeli iparosok, vállalkozók érdekeit képviselje, segítséget adjon ne csak az egyéni, hanem a közös problémák, feladatok megoldásában is. Ez tükröződik abból a kötetből, amelyet az ipartestület a Dorog és környéke iparosai, vállalkozói a gazdaság a szolgálatában 1923-2018 címmel jelentetett meg az alapítás 95. évfordulójára.

 Példaértékű, hogy nem ez az első kiadványuk: 1995 és 2015 között hét kötetben mutatták be a tevékenységüket, a középpontban tagjaik munkásságát. 2013-ban (az alapítás 90. évfordulójára) olyan emlékezetes művet adtak tagjaiknak, s jutattak el önkormányzatoknak, különböző hivataloknak, amellyel nem csak a reprezentatív nyomdai kivitellel, hanem a benne foglaltakkal is széles körben szereztek számukra elismerést.

A mostani kötetük  „….. a Dorogi Ipartestület volt és jelenlegi tagjainak állít emléket és a jövőbeni tagjaihoz is szól. Üzen a múltból a jövőnek, a térségben működő nem tagvállalkozóknak és a lakosságnak is az elődök példáját idézve.” – olvasható maga is iparos köszöntő lapjain. Szűcs György, aki maga is iparos, fémműves, s évtizedek óta jelentős szerepe van az ipartestületben, ennek egykori titkáraként, elnökeként, jelenleg ügyvezetőjeként, valamint az Országos Fémipari Ipartestület elnökeként dolgozott/dolgozik. A könyv céljáról többek között így ír az Előszóban: „Szándékunk az önkormányzatok és a helyi vállalkozók kapcsolatát e kiadvánnyal is erősíteni. Hiszen a gazdaság meghatározó szereplői  - hitünk szerint a kézműiparosok és kereskedők azok -, az adott település formálói, alakítói is egyben”  S mintegy meggondolásul teszi hozzá: „Egy háromnegyed évszázaddal ezelőtti hasonló összeállításban olvasható a következő mondat: Minden megszűnő kisipari műhellyel egy-egy nemzeti polgári pillér dől ki.”

A könyv első részében két történeti visszatekintés olvasható: először a hazai iparszervezet kialakulásának kezdeteitől, a céhrendszer kialakulásától az ipartestületek létrejöttéig tartó időszakról, majd a testületi szervezet tevékenysége 1884 és 1945 közötti főbb eseményeiről. Egy másik rész mutatja be a térségi (az Esztergom megyei és a Dorog és vidéke) ipar és az ipartestület múltját. Ez utóbbiban – történeti, történelmi vonatkozásokkal – valamennyi település iparosai, kereskedői név és foglalkozás szerint szerepelnek – ezzel megörökítve őket nem csak a jelennek, hanem a jövőnek, egyben, mint példaképet is az elkötelezetten végzett kisipari, kiskereskedői munkára.

A Dorog és vidéke iparosai, iparos szervezete 1948 utáni történetét több kisebb fejezet tartalmazza, amelyeket a különböző szervezeti formációk alapján jelenítettnek meg: 1948-1990 a Dorog és Vidéke Ipartestület megszűnése és a Kisiparosok Országos Szabadszervezete (KIOSZ) működése olyan programokkal, mint gondoskodás a rászorultakról, társadalmi munkavégzés, tanoncoktatás; 1990-1994 a Dorogi Ipartestület megalakulása és működése; 1990-1995 a kézműves ipar új típusú munkaadói, szakmai érdekképviseleti szervezetei, amelyekben kiemelt feladatok voltak a piackomfort pénzügyi-szabályozás kialakítása, a szakmai oktató-nevelő munka erősítése, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a nyilvánosság, az információs és propagandamunka fejlesztése, a korszerű informatikai rendszer kialakítása az Ipartestületek Országos Szövetségén (IPOSZ) belül.

Amikor 1990-ben újra megalakult a Dorogi Ipartestület, olyan új társadalmi-gazdasági környezetben végezték a munkájukat, amelyben a széles körű kapcsolatrendszer elengedhetetlen feltétele volt a hatékony, pénzügyileg is rentábilis a vállalkozásoknak. Olyan szolgáltatásokat nyújtottak a tagjaiknak, mint a továbbképzés, a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek, kapcsolattartások a sok szereplő környezettel, a munkaadói érdekképviselet ellátása, hagyományőrző tevékenységek, kapcsolatok a nyugdíjasokkal, kulturális rendezvények stb.

A kötet további, jelentős részében az ipartestület tagjai (egyéni és társas vállalkozások) munkásságáról olvashatnak az érdeklődők, a lapok között táblázat tartalmazza a vezetőség, valamint a tagság névsorát a foglalkozásuk megnevezésével, valamint egykori és közelmúltbeli dokumentumokban idéződnek fel relikviák, fényképek.

A könyvel kapcsolatos szakmai szándékot így fogalmazták meg, ami nem csak az ésszerű iparos gondolkodást, hanem a jövőbe vetet hitet is tükrözi: „ A 95. éves emlékkönyvünktől azt reméljük, hogy ösztönzőleg hat a vállalkozások ifjú nemzedékére, arra, hogy ilyen nagy múltú gazdaságot segítő érdekképviselet nem tűnhet el nyomtalanul, a benne rejlő lehetőség ma is adott a mai modern kori eszközökkel maguk, családjuk, közösségük boldogulásának, fejlesztésére, összefogására, a vállalkozók gyarapodására.”

A kötet olyan példaértékű mű, amely méltó Dorog és térsége iparosai szellemiségéhez, munkájuk eredményeihez. (A kötet felelős kiadója Szűcs György, az ipartestület elnöke.)